Növénykönyvtár a kerttervező programban

Mekkora a növénykönyvtár a kerttervező programokban?

A gyártók hivatalos oldalai szerint a növénykönyvtárak mérete nagyon eltér (2026. november 3–4-i ellenőrzés):

A többi programnál a hivatalos oldal nem közöl számot – a összehasonlító táblázatban ezek „nem ellenőrzött” jelölést kapnak.

Milyen adat kell egy növényhez a tervezéshez?

• Kifejlett szélesség és magasság – ez határozza meg a tőtávolságot és a helyigényt.
• Fényigény: napos, félárnyékos, árnyékos.
• Vízigény – az öntözési zónákhoz.
• Télállóság a helyi klímán.
• Lombhullató vagy örökzöld – télen is takar-e.
• Virágzási idő, szín – a szezonális hatáshoz.
• Latin név – ezzel egyértelmű a beszerzés.

Sok kerttervező programban a növény csak egy szimbólum vagy 3D modell, adat nélkül. Ilyenkor a fenti adatokat Önnek kell hozzárendelnie – például a növénylistában.

Ha a program könyvtárából hiányzik egy növény

1. Használjon helyettesítő szimbólumot a kifejlett méretnek megfelelő átmérővel (pl. egy 1,5 m széles cserjét 1,5 m-es körrel).
2. Nevezze át a szimbólumot a valódi fajra, latin névvel.
3. Vezessen külön növénylistát: jel, név, darabszám, ültetési méret, tőtáv.
4. A színt csoportokhoz rendelje (pl. örökzöld, lombhullató, évelő), ne a pontos virágszínhez.

Az angol nyelvű programokban a növényeket latin névvel keresse – ez nyelvfüggetlen. Magyar felületű programok: kerttervező program magyarul.

Kifejlett méret: a leggyakoribb tervezési hiba

A kerttervekben a leggyakoribb hiba, hogy a növényeket ültetéskori méretben rajzolják. A terv ilyenkor üresnek tűnik, ezért több növény kerül bele – néhány év múlva pedig a kert túlzsúfolt, a fák egymásba és a házba nőnek. Rajzolja a fákat és cserjéket a kifejlett lombkorona-átmérővel, és ha zavarja az „üres” kép, töltse ki ideiglenesen évelőkkel, egynyáriakkal.

A 3D látványtervnél ugyanez a kérdés: hány éves állapotot mutat a kép? Erről: 3D-látványterv értelmezése.

Tőszám a növénykönyvtárból

A sövények és talajtakarók tőszáma a tőtávolságból számolható – a programok egy része ezt automatikusan megadja, másoknál kézzel kell számolni. A növényszám-kalkulátorunk sövényre (egy vagy két sorban) és felületre (négyzetes vagy háromszögkötésben) is számol. A sövényekről külön: sövényültetés tőtávolsága.

Növényválasztás: program vagy szakember?

A program könyvtára segít az elhelyezésben, de nem tudja, milyen a talaja, mennyi napot kap a kert sarka, vagy mennyire szeles a fekvés. Ha a növényválasztás bizonytalan, egy kerttervező szakember helyismerete sokat számít – lásd szakember vagy saját kertterv.

2D szimbólum vagy 3D modell?

A növénykönyvtárak kétféle elemet tartalmaznak: 2D szimbólumot (felülnézeti kör, csillag, folt) az alaprajzhoz és 3D modellt a látványhoz. A Garden Planner (gardenplanner.net) gyártója például külön adja meg: 70-nél több objektum a 2D könyvtárban, 50-nél több kerti objektum 3D-ben. A Realtime Landscaping Architect oldala nagy felbontású (kb. 1100) és standard felbontású (kb. 500) 3D növénymodelleket különböztet meg. A méretes tervhez a 2D szimbólum mérete a fontos, a döntéshez a 3D modell.

Saját növénylista vezetése

Bármilyen programot használ, érdemes egy külön növénylistát vezetni táblázatban. Javasolt oszlopok:

A vízigény szerinti csoportosításhoz az öntözési kalkulátor növényi együtthatói adnak támpontot.

Növénykönyvtár szerint választani programot?

Ritkán érdemes kizárólag a könyvtár mérete alapján dönteni: egy több ezer növényt tartalmazó, de nehezen kezelhető program kevesebbet ér, mint egy egyszerűbb, amelyben a saját növényeit gyorsan felveheti. A szempontok teljes listája: hogyan válasszunk kerttervező programot. Szakmai, nagy könyvtárú szoftverek: tájépítész szoftverek.

Évszakok és a növénykönyvtár

Egy kert télen, tavasszal és ősszel egészen másképp néz ki. A növénykönyvtárak 3D modelljei többnyire nyári, teljes lombú állapotot mutatnak. Ha a programban van évszakválasztó, nézze meg a tervet télen is: mennyi marad zöld, takar-e a sövény, látszik-e a kerítés. Ha nincs ilyen funkció, a növénylistában jelölje, mely növények örökzöldek és melyek lombhullatók, és ügyeljen arra, hogy a téli kép se legyen üres – örökzöld szerkezetadó növényekkel, kéreg- és termésdíszes fajokkal.

Növénykönyvtár a gyártói tervezőkben

Egyes kerti eszközgyártók saját online tervezőt kínálnak – a GARDENA myGarden például mintakertekkel és automatikus öntözőrendszer-tervezővel. Az ilyen eszközök erőssége a saját termékeikhez kapcsolódó funkció (pl. öntözés, bevásárlólista), a növénykönyvtáruk részletességét viszont a hivatalos oldal gyakran nem közli. Ha a növénytervezés a fő cél, egy kifejezetten kerttervező program vagy szakember jobb kiindulás.

Hogyan ellenőrizze a könyvtárat próba közben?

1. Keressen rá öt növényre, amelyet biztosan ültetne (latin névvel is).
2. Nézze meg, megadható-e a kifejlett méret, és változtatható-e.
3. Próbálja ki, felvehet-e saját növényt a könyvtárba.
4. Nézze meg a 3D modellt: hasonlít-e a valódi növényre?
5. Exportáljon növénylistát, ha a program tud ilyet.

Növénykönyvtár és fényigény

A növénykönyvtárak egy része jelöli a fényigényt, de a kert fényviszonyát Önnek kell ismernie. Felméréskor jegyezze fel, mely részek kapnak napi 6 óránál több napot (napos), 3–6 órát (félárnyék) vagy kevesebbet (árnyék), és a tervben jelölje ezeket a zónákat. Így a könyvtárból már csak a zónához illő növényeket választja. A felmérésről: kertfelmérés.

Példa: így ellenőrizze a növénykönyvtárat egy valódi ágyással

A legjobb próba egy kis, valódi feladat. Tegyük fel, hogy egy 6 m²-es napos évelőágyást tervez 40 cm-es tőtávolsággal. A növényszám-kalkulátor négyzetes kiosztásnál 6,25 tő/m²-t, összesen 38 tövet ad. A programban ezután:

1. keresse meg a kiválasztott 3–4 fajt magyar és latin névvel;
2. nézze meg, megadható-e a 40 cm-es kifejlett szélesség, és ehhez igazodik-e a szimbólum;
3. helyezze el a töveket, és ellenőrizze, egyezik-e a darabszám a kalkulátoréval;
4. exportálja a növénylistát vagy nyomtassa ki jelmagyarázattal.

Ha ez negyedóra alatt megy, a könyvtár a gyakorlatban is használható. Ha a fajok hiányoznak vagy a méret nem állítható, saját szimbólummal és külön növénylistával dolgozzon.

Gyakori hibák a növénykönyvtár használatakor

• Alapméretben hagyott modellek: a program által letett méret ritkán egyezik a választott fajta kifejlett méretével.
• Angol köznapi név alapján vásárolni: ugyanaz a név több fajt is jelölhet; a beszerzéshez a latin név kell.
• A 3D modell külsejére hagyatkozni: a modell gyakran egy általános „fa” vagy „cserje”, nem a valódi faj képe.
• Fényigény nélküli választás: ha a könyvtár nem jelöli a fényigényt, a növénylistában vezesse Ön.
• A könyvtár méretének túlértékelése: egy 8000 fajos adatbázis sem garantálja, hogy a hazai faiskolai kínálat benne van.

A sövénynövények tőtávolságáról és a telekhatár menti ültetésről a sövényültetés cikk ír részletesen.

Növénykönyvtár és télállóság

A nemzetközi programok növénykönyvtárai gyakran más éghajlatra készültek. A télállóságot sok forrás USDA-zónában adja meg; ha a programban vagy a növény leírásában ilyen szerepel, vesse össze a saját települése téli minimum-hőmérsékletével, és kétség esetén kérdezze meg a faiskolát. A Garden Puzzle gyártója például kifejezetten „több éghajlati zónából” származó növényekről ír – ez azt is jelenti, hogy a könyvtárban olyan fajok is lehetnek, amelyek a hazai telet nem bírják. A hazai beszerezhetőséget mindig a faiskolai kínálat dönti el, nem a program.

Hasonló a helyzet a vízigénnyel: ha a könyvtár nem jelöli, a növénylistában csoportosítsa a fajokat kis, közepes és nagy vízigény szerint, és ezek alapján jelölje ki az öntözési zónákat.